Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján

            A községet 1951-ben Bákó megyéhez csatolták politikai és területátrendezési okok miatt. 1965-ben teljesen megszűntették a magyar nyelvű oktatást. Egyik napról a másikra a szülők és a tanítók megkérdezése nélkül tértek át a román nyelvű oktatásra. Gyimesbükk területén húzódik az ezeréves magyar határ. A Tatros folyó jobb partján magasodó Rákóczi vár romjaihoz ma is sok magyar ember ellátogat. Most már nem, de néhány évvel ezelőtt, a 90-es évek közepéig, volt rá eset, amikor a vasúti hidat őrző polgárőrök, hatáskörüket túllépve, a látogatókat nem engedték az emlékmű közelébe.

            Gyimesbükk község főút menti részei a vasútállomástól a volt határig terjedő Gyimes, központi Bükk, és Felsőbükk. Benépesített patakvölgyei baloldalon Buha-patak, Bartosok-patak, Teknő-patak, Bálványos-patak, amely több patak és falurész összegyűjtője: Törökök pataka, Kulcsárok-pataka, Péterkéék-pataka, Csűrkapu-pataka, Halas-pataka. Külön falurészként szerepel Tarhavas-patak, Rönk/Runk, Andrássy-, Füstös út pataka, Petki-patak/ A Petki pataka északi irányból, a Kurtasarok (1189 m) felől ered. Petkipatakát mint Gyimesbükk részét 1898-ban nyilvántartásba veszik /, valamikor vámhivatal és tisztek, plébánia lakott területe, -Karenta pataka és Sánc-patak. Jobb oldalon az Áldomás-patak található. Feljebb a Tatros jobb és bal oldalán találhatók az egyes falurészek, mint Egresalja, Korhán, Templomszer, Szilóta, Zenenzi, Vízentúl, Bilibókszer-i részek.