Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján

Welcome to Gyimesbükk Roman Catholic presbytery website


    



                      GYIMESBÜKKI EGYHÁZKÖZSÉG                            TÖRTÉNETE



Közép-Gyijmes-Lok végénél a völgyben néhány óriásnagyságú bükkfa magaslik fel: bükkreng (így hívják a csángók a rengeteget) volt, mely az itt kezdődő Gyimesbükknek nevét adta. Itt szalad be a Bálványos patak, háttérben felötlik a Hosszúhavas és a magas Bálványos. A vidék itt sokkal vonzóbb küllemet ölt, minek fő oka abban van, hogy a hegyek e tájat nem kopárosították el, hanem minden oldalról szép fenyves erdők által árnyaltatnak.” Orbán Balázs


  Gyimesbükk az ezeréves történelmi határnak helyet adó, legalsó település a valamikor legnépesebb a három nagy község közül, amelyek ebből szakadtak ki, mint önálló egyházközségek is. Először a Gyimesi-szoros vidéke népesült be leghamarabb a tatárbetörések megszűnése után. Majd szétszórtan, kezdetben még bátortalanul jelentek meg az első tanyák, pásztorkunyhók, s aztán az első telepeseket egyre többen követték. A kialakult szállások, a legősibb szenthelyek is egyben, ahova időnként az állatok csendes legeltetése közben a gazdák visszavonultak imádkozni. A fáktól megtisztított patakvölgyek valóságos falvakká nőtték ki magukat, jelentős havasi területek alakultak ki. 1910-ben már 6298 fő volt a lakosság létszáma. 1992-ben 5316-an éltek a faluban.

            A községet 1951-ben Bákó megyéhez csatolták politikai és területátrendezési okok miatt. 1965-ben teljesen megszűntették a magyar nyelvű oktatást. Egyik napról a másikra a szülők és a tanítók megkérdezése nélkül tértek át a román nyelvű oktatásra. Gyimesbükk területén húzódik az ezeréves magyar határ. A Tatros folyó jobb partján magasodó Rákóczi vár romjaihoz ma is sok magyar ember ellátogat. Most már nem, de néhány évvel ezelőtt, a 90-es évek közepéig, volt rá eset, amikor a vasúti hidat őrző polgárőrök, hatáskörüket túllépve, a látogatókat nem engedték az emlékmű közelébe.

            Gyimesbükk község főút menti részei a vasútállomástól a volt határig terjedő Gyimes, központi Bükk, és Felsőbükk. Benépesített patakvölgyei baloldalon Buha-patak, Bartosok-patak, Teknő-patak, Bálványos-patak, amely több patak és falurész összegyűjtője: Törökök pataka, Kulcsárok-pataka, Péterkéék-pataka, Csűrkapu-pataka, Halas-pataka. Külön falurészként szerepel Tarhavas-patak, Rönk/Runk, Andrássy-, Füstös út pataka, Petki-patak/ A Petki pataka északi irányból, a Kurtasarok (1189 m) felől ered. Petkipatakát mint Gyimesbükk részét 1898-ban nyilvántartásba veszik /, valamikor vámhivatal és tisztek, plébánia lakott területe, -Karenta pataka és Sánc-patak. Jobb oldalon az Áldomás-patak található. Feljebb a Tatros jobb és bal oldalán találhatók az egyes falurészek, mint Egresalja, Korhán, Templomszer, Szilóta, Zenenzi, Vízentúl, Bilibókszer-i részek.





"ERŐNK A LELKESEDÉS. ÉS EZ MINDENHATÓ.,,


Easy Free Borders from TagBot Borders


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 136
Tegnapi: 81
Heti: 136
Havi: 1 024
Össz.: 492 773

Látogatottság növelés
Oldal: Történet
Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján - © 2008 - 2024 - gyimesiplebania.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »