Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján

Welcome to Gyimesbükk Roman Catholic presbytery website

Gyimesbükki

              ,,Az ÚR TESTE ÉS VÉRE"

                           vegyes_jul_sved_239.jpg       

A PLÉBÁNIAI  TEMPLOM

 Az új templom felépítéséig a gyimesbükki hívek egy szükségtemplomot építettek. Az alapkövet 1929. május 30-án tették le. A kész templomot, plébániát 1933. július. 27-én, a bérmálás alkalmával Gr.Majláth Gusztáv Károly megyéspüspök áldotta meg. Ebben az időben költözött fel a plébánia a határtól. A szükségtemplomot György Lajos építtette. 1933-ban áldották meg és 2004-ig működött, amikor Főhatósági engedéllyel felszámoltuk és az oltárt a képpel együtt visszavittük a régi helyére a kontumáci templomba. Területe 465m2.  Fából van építve és cseréppel fedve.

A TEMPLOM FELÉPÍTÉSE ELMARADT, DE MINDEN PAP A SZÍVÉN VISELTE, AHOGY KITŰNIK A RÖVID ÉLETRAJZI ÖSSZEFOGLALÁSBAN

 

A templomépítés első tervét Bágyú Lajos műépítész módosította. A vasbeton és erőtan szerkesztője Moll Lajos építész. Az eredeti terven a későbbiek folyamán a helyi adottságok miatt javítani kellett. A régi fundamentum ugyanis szükségessé tette az egy méternek tervezett falnak egy téglával való csökkentését, s így 160.000 téglával kevesebbre volt szükség. A templom hosszúsága 43 méter. Kivitelezője a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építészi részlege. Az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. Az építészi engedélyt a bukaresti, a Bakó megyei és a gyimesbükki néptanács 267/1973 iratával adta. A munkálatokat 50.000 lejjel és 70.000 téglával kezdték. Az első téglát az alapra 1974. március 9-én tették le. 1974. nov. 28-án megkezdték a templom fedését, a keresztet december 7-én állították a helyére, majd következett a templom belsejének vakolása, és berendezése.

            Az ÚJ TEMPLOM. Területe: 1010 m2. Beton alapon téglából van felépítve és festett cseréppel befedve. A betonalapot 1926-ban György Lajos esperes-plébános idejében készítették el. A templom 1974. február 25-től 1976. október 16-ig készült el Dani Gergely plébános idejében. Tornyában három harang van: 886 kg, 476 kg, 228 kg. A harangozás villannyal működik.

 

AZ ÚJ TEMPLOM FELSZENTELÉSE

            A templom szentelési ünnepsége 1976. október 17-én vasárnap volt, olyan ítéletidőben, hogy a szél szinte hasította ketté az embert, de ennek ellenére is olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy sajnos csak egy részük fért be a templomba. A 85 (nyolcvanöt) pap élén DR. Jakab Antal segédpüspök Úr állott, aki végezte a templomszentelést. A menet a templomba a plébániáról indult, a hívek a templom udvarában helyezkedtek el. A celebráns menet a hívek által hagyott keskeny sávon kettős sorban haladt. Elől négy csángó fiú és négy csángó leány gyönyörű népviseletben egy élő virággal díszített varrottas párnán vitte az új templom kulcsát. Utánuk a papság. A főbejáratnál Dani Gergely plébános elmondta a püspöküdvözlő szavakat, majd átadta a püspöknek a templom kulcsát, s aztán a templom igazgatója kinyitotta a templomot, s a püspök felszólította a népet a templomba lépésre:

JÖJJETEK BE AZ ÚR HÁZÁNAK KAPUIN HITVALLÁSSAL, JÖJJETEK TORNÁCAIBA ÉNEKEKKEL! Majd a körmenet énekelve bevonult a templomba. Ezután következett a templomszentelési szertartás és a szentmise. A szentmise végén Antal András gondnok felolvasta a püspök Úrhoz intézett köszöntő beszédét. Ez után a püspök Úr felkérte a Brassó-Bolonya-i Főesperest, hogy olvassa fel Márton Áron püspök Úr leiratát a gyimesi egyháztanácshoz és hívekhez, amelyben méltatta munkáikat. Utána Szabó Sándor gyulafehérvári kanonok felolvasta Márton Áron püspök úr latin nyelvű iratát, melyben méltatta a templomépítő Dani Gergely plébános munkáját, s érdemeinek elismeréséül esperesnek, nevezte ki. A leiratot magyar nyelven is felolvasták. Ezt követően a püspökáldást osztva kivonult a templomból a papsággal együtt. Az ünnepséget díszebéd követte.

            Nagytiszteletű Dani Gergely Esperes Úr, aki életében csak áldozatokat hozott, halálával is áldozatot mutatott be: a templom oltáránál halt meg szentmise közben 1983. január 5-én. Dani Gergely Esperes Úr neve, életpéldája és emléke legyen áldott. Földi maradványait az új templom mellé helyezték örök nyugalomra. Gyimesbükk római katolikus hívei igyekeznek, hogy az Esperes Úr sírján mindig legyen virág, és sokan fizetnek misét is érte.

            Az új templom búcsú ünnepét ÚRNAPJÁN tartják. Az úrnapi búcsúra eljönnek a gyimesfelsőlokiak és a gyimesközéplokiak is. A fent említett helyekről templomi lobogók mögé sorakozva érkeznek a zarándokok. Szép hagyomány, hogy a gyimesbükkiek küldöttsége a szomszéd települések zarándokainak fogadására indul, és ahol találkoznak, ott lobogómeghajlással köszöntik egymást. Utána a küldöttség is felsorakozik a zarándokok mögé. A búcsú előtti nap a gyimesi nép készül a búcsúra, sok finomságot készítenek, mert a búcsúra jött vendégeket meghívják megyébe (vendégségbe). A búcsú napján a futballpálya megtelik árusokkal. Ilyenkor nem csak mézeskalácsot és apróbb búcsúfiát lehet venni, hanem a kaszakőtől kezdve, a csikó nyakába járó csengettyűig mindent, amire egy állattartó gazdának szüksége van.

 A gyimesbükki új templomban tartják a virágvasárnapi búcsút is.

                                gyimesbukki_kis_templom.jpeg

 

    A bükki 

,,Szent Péter  és Pál ,,temploma"

           

A bükki Szent Péter és Pál templomban rendszeresek a misék. A templomot temető övezi. 1907-ben a BÜKKI hívek is haranglábat építettek, és két haranggal szerelték fel, hogy ne szoruljanak haláleset alkalmával a görög katolikusok harangjára. A telket Oltyán Gábor (Toloka) adományozta az első világháborúban (1914–1918) hősi halált halt Péter fia emlékére. 1926. június 20. egyháztanácsgyűlésen Bartos András egyháztanácsos és Élthes János ny. ig. tanító bükki társaikkal a bilibókszerbeli kápolna építését indítványozták, amit kiviteleztek.

A bükki kápolnát 1977–78-ban megnagyobbították. 1978 november 19-én Antal József főesperes szentelte fel. A nagyítás 70 m2 toldásból áll. A nagyítás során a régi sekrestye 23 m2 területét is felszámolták. A toldást vasbeton alapon végezték, úgy hogy az esetleges új templom építésénél ezt a vasbeton alapot felhasználhatják. A kápolnatemető felőli oldalára három vasbeton pillért építettek. A kápolna bejáratához egy 5x5 kerületű és 22 m magas harangtornyot építettek, amit 2007-ben rendes feljárattal és a felső részen szigeteléssel láttunk el. Ugyanakkor a külső burkolatot felújítottuk. A kápolna nagyobbítását Dani Gergely plébános és Bogdán Viktor tervezte. A munkálatokat Tankó András asztalos, később gondnok, Tatár Dénes egyháztanácsos, Albert Géza, Bilibók János, Antal András ,,Pecmon” Bilibók Ferenc ács, a buhai Pál János, Hajnal György, Antal János ,,Rigó” anyagilag illetve munkával támogattak. DH 187. o.

          2005-ben a templom belsejét egyházmegyei engedéllyel átrendeztük. Msg Tamás József segédpüspök úr tanácsát követve új padokat készíttettek a templomba Karácsony Péter asztalossal. Faburkolatot tett saját munkája és adományaként Tankó András gondnok. A Hit, Remény, Szeretet imacsoport tagjai Antal Magdolna vezetésével kicseréltették a templom szőnyegeit és a szentély padlózatát újra parkettozták.

2006 első advent vasárnapján a templom egy Angszter orgonával gazdagadott, amit a nagy templomból hoztunk át és helyeztük el a szentélybe, felújítva és megjavítva. Ugyanebben az évben újra burkoltattuk a templom tornyát, mivel az eső mindig beesett és a harangok kezelésére a belső részben feljáratot készítettünk. A munkálatot Péter Pál vállalkozó végezte el a munkásaival adományban. 2008-ban a hittantermet kijavítottuk, berendeztük.Buha-patakától a Tarhavas pataka völgyének elágazásáig elterülő falurész, a tulajdonképpeni központja BÜKK. Itt van a polgármesteri hivatal, a rendőrség, erdészeti hivatal, a kis magyar és a román iskola. Buha Bartosok patakával szemben a Tatros folyó két oldalán elterülő részen fekszik Bilibókszer, amit a vízentúlirész követ a Bálványospatakáig. Innen kezdődik aTemplomszer. A főúton túli részen van a Kis- és Nagy Budáka hegye, amelynek nagyon szép panorámája van, úgy a tarhavasi, bálványosi mint a bükki részen.

BARTOSOK-PATAKA is 1898-ban került a Helységnévtárba, mint Gyimesbükk egyéb lakott helye. A Tatrostól északra, az Orodik oldalából leereszkedő Kövecses-patak völgyében alakult ki. Itt 20 családunk van 52 magyarul beszélő hívővel.

 BUHA-PATAKA

     Gyimesközéplok után, balra nyíló kis völgyben alakult ki. 1898-ban Agyagos pataka név alatt regisztrálták. Valószínű a helyenként agyagos felszín az akkori névválasztás oka. Volt egy görög katolikus kápolnája, amit lebontottak és egy másikat építettek a görög keletiek részére. A búcsú Kisboldogasszony napján van. Itt 30 családunk van 98 hívővel. Mindenki beszél magyarul.

            Bilibókszerben 82 családunk van 225 hívővel

Vízentúlon 160 család 438 hívővel

Templomszerben 168 család 476 hívővel

Budákán 41 család 113 hívővel

 

A tarhavasi

 ,, Árpád-házi szent Erzsébet” kápolna

     A Tatros völgyétől északkeletre nyíló hosszanti völgy a kopár, éles sziklagerincű, az egykori határt hordozó Tarhavas nyugati oldalából indul az azonos nevű patak, melynek völgyében alakult ki TARHAVAS-PATAKA. 1898-ban vették be a Helységnévtárba. A patakvölgy torkolatában kialakult nagyméretű törmelékkúpon, az 1920-as években gőzfűrésztelepet létesítettek. Ettől a területtől északra emelkedik a 955 m magas Budáka. A bő vízhozamú Tarhavaspataka 1932-es  és 2005-ös évi nagy árvízben sok kárt okozott. Hidakat, kerítéseket, utakat, roma házakat vitt el.

Az egykori izraelita lakosság emlékét a tarhavaspataki zsidó temető őrzi. A sírkövek le voltak dőlve, de a 80-as években Izraelből jött utódok felállították, és drótkerttel körülfonták, hogy az ott legelésző állatok ne tegyenek kárt benne.

A Tarhavas patak völgyének kezdetétől a történelmi határ vonaláig terjedő falurész a tulajdonképpeni Gyimes, amely terület a vasúti pályaudvar, az egykori határállomás, valamint a volt vámhivatal környékét öleli fel. Az országos törzskönyvbe GYIMES névalakban Gyimesbükk részeként került be 1898-ban. Ekkor törzskönyvezték Terkuca telep nevét is, ami a Tarhavas felső részén található. A Tarhavas-patak völgyének alsó szakasza epigenetikus eredetű, melyet a Sóskőcsup meszes homokkőpadjai, valamint az átellenben emelke dő konglomerátok jelölnek ki. A Tarhavas pataka szádánál, a bal oldali teraszról (Kurtasarok) a szemben fekvő Cigány-patak erdő borította völgye és az Apaha vas gerince vehető szemügyre. A Nimiti oldalában szin tén kénes ásványvízszivárgás van. Ismertek a településhez tartozó tarhavasi, cigánypataki és bálványos-pataki részek kitűnő sósforrásai, melyek kihasználatlanok.1906-ban Tarhavas szádában fűrészgyárat építettek. Az UNIO fűrészgyár üzletvezetője, Herbery kápolnát akart oda építeni a munkások számára. Az egyházi vezetők megegyeztek, abban hogy Herbery ne építsen oda kápolnát, hanem azt a bizonyos összeget adja az épülendő gyimesbükki katolikus templom számára. És majd a fűrésztelep munkásai oda járnak misét hallgatni.

A kápolna megépítésének gondolatával NT. DANI GERGELY esperes Úr már foglalkozott. Oltyán Illyés házát a fia Oltyán György az egyháznak ajándékozta, amit átalakítottak kápolnává. Az akkori rendszer vezetője 3.000 lejjel büntette a családot, amit Dani Gergely kifizetett. A további tervét nem tudta megvalósítani hirtelen halála végett. Vass Ince plébános haranglábat építtetett 1991 júniusában, és körülbelül 30-an vettek részt a munkálatban és harangot helyeztek el. A harangláb megépítésében Kondra Dezső vezetésével, segédkeztek id. Jesán Viktor és Pál Péter és munkásai. A harang felirata:

1981 Szent Erzsébet tiszteletére, Öntötte: Koltai Szövetkezet Szeleozky Ignác, Várvédő I., Steiner A., Oravecz  V. - „Hegyen völgyönE szép tájon /Zengő szavam/ Messze szálljon”.

Simon Jakab idejében, 1994 őszén megvásárolták és kifizették a házat, amit Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére NT. Borbély Gábor csíkszeredai főesperes az imaházat megszentelte. A következőket szerezték be: új oltár, vászonra festett oltárkép, amely Szent Erzsébetet ábrázolja, amelyet itt Gyimesben egy osztrák festőnő festett, ajándékba a tarhavasi híveknek. A kis Mária szobor „Rosa Mistica” szintén Simon Jakab idejéből való. Keresztúti képek fénymásolata Vass Incze plébános ajándéka. A kápolna leltárában van egy Páduai Szent Antal szobor is.

Salamon József plébános idejében többször fölmerült a kérdés, amit a tanácsosokkal megbeszélt: mi legyen a régi házzal, mert javításra szorul. A döntés az Illés-napi búcsús mise után született meg. Pál Péter (Fekete) vállalta a munkálatokat, a munkásaival elvégzi azokat, és amiben tud, segít. Javaslata, hogy építsünk új kápolnát.

 2005 augusztusában megkezdődött az új kápolna építése. November 19-re, a hívek önzetlen segítségével sikerült kívül-belül a kápolnát elkészíteni. A szükséges építkezési anyagot a plébánia állta, a munkálatokat Salamon József plébános irányításával Pál Péter (Fekete) vezetésével az ő munkásai végezték: Salamon Kármel, Bilibók Fülöp, Bilibók Imre, Neáguly András, Tankó György. Ács munkálatot Kondra Dezső, Bodor József, Bodor Attila, Nagy Csaba, Főcze László, Főcze Csongor. Villanyszerelő Oltyán Csaba. Asztalosi munkálatok Bortos Attila, Molnár Antal, Karácsony László, Pál Viktor, Berszán Viorel.

Fát szállított az egyház erdejéből Ungureán Vince, Galaczi János, Oltyán Dénes, Berszán Miklós erdész, Oltyán Gergely, Jesán Viktor vállalta, és feldolgozta Berszán János és Simon Tibor.

Az egyes fázisokban a tarhavasi hívek örömmel segítettek. Valamennyi építkezési anyag már Simon Jakab idejéből megvolt (a habtégla és a cserép egy része). Az oltár szintén Simon Jakab idejéből való, amit Fekete Péter Pál támogatott. A padokat 2005-ben Gyimesbükkben kicseréltük és ezek egy részét a tarhavasi kápolnában helyeztük el. A tabernákulumot szintén Gyimesbükkből hoztuk le. Az új keresztút Festi Mária műve, és ennek másolata a budapesti lakos Vándor házaspár ajándéka.

Az új kápolnát Dr. Jakubinyi György érsek szentelt fel. A 200 kg-os harangja Dani Gergely esperes idejéből való, amit az új tornyocskába helyeztünk el. Központi fűtéssel szereltük fel 2006-ban a kápolnát. 2007-ben pedig egy kis sekrestyét toldtak hozzá és a búcsúra a jubileumi évben Árpád-házi Szent Erzsébet szobrot vásároltunk Pál Péter támogatásával, amit Msg. Bálint Lajos érsek Úr áldott meg a Kontumáci búcsún, utána egy-egy hónapig tiszteletkeltés céljából Bükkben és Gyimesben a templomban volt elhelyezve. Szent Erzsébet búcsún pedig körmenetben vittük a kápolnába.

        Bálványosi

„Szent Kereszt felmagasztalása” kápolna

A Tatros melletti vasúti megálló közelében hosszanti északi irányba nyíló völgy a főúttól a BÁLVÁNYOS-PATAKAnevű patakutca, mely Gyimesbükk tekintélyes szórványa. A hasonló nevű pataka Szent Péter havasban ered, a Hidegség-pataka völgyfőjének túloldalán. A Bálványos patakába folynak a következő patakok, amelyek mentén lakók vannak: Törökök pataka, Kulcsárok pataka, Péterkéék pataka, Halas patak, Csűrkapu patak. A Bálványospatakán egy harangláb létezett az Oltyán György házánál, ahova minden kedden hittanórára, első szombaton és búcsú ünnepen szentmisére összegyűltek.

Szőcs Imre családja ajándékozott a bálványosi hívek részére 6 ár földterületet, amelyre felépült egy 15x7-es kápolna. A hívek óhaja volt, hogy kápolna épüljön. A hívek összetartó erejéből, adományaiból 1993-ban az adományozott területet bekerítették, átírták és a kápolnaépítéshez kezdtek. 1994 tavaszán egy rég óhajtott, kegyelmi helyként szolgáló kápolna alapját rakták le. A fából elkészített isteni hajlékot pléhvel fedték. Vas Ince plébános munkáját Simon Jakab plébános folytatta. 1997. május 3-án szentelték a SZENT KERESZT megtalálásának tiszteletére, de a búcsút szeptember 14-én ünneplik. Keresztút készült faanyagból Salamon Kármen tanácsos támogatásával, Szent József és Mária Mistica Szűzanya szobrot, a plébános szerezte be, a faragott tabernákulumot a szentmihályi egyházközség adományozta, Gergely Fülöp plébános gyimesbükk szülöttje közbenjárásával. A kápolna mögötti részen katolikus temetőt nyitottunk.

A kápolnán felül kereszteződik az út Péterkéék pataka fel, amelyen ki lehet jutni a Mihály szállásra, és Rakottyás, Barátos irányában, amely érinti a kulcsárok, és Törökök patakát.

A bálványospataki részhez tartozó családok száma 90, a hívek száma pedig 257.Bálványos-patak völgyfőjét követően az erdőkitermelő út, a hegyvidéki tanyabokor:RAKOTTYÁSTELEP felé vezet. Itt a hegyi gazdálkodás változatos életformái követhetők nyomon, melybe beletartozik a fakitermelés, a famegmunkálás, a pásztorkodás, állattartás, a kaszálás és szénagyűjtés. Csak időközönként van szentmise háznál a be nem olvadt néhány hívőnek, mert az évtizedes magyarellenes hangulat lassan elűzte, illetve beolvasztotta az ott maradottakat vagy ideköltözötteket. A második világháború végén a visszavonuló német katonákkal kegyetlenül járt el az itt élő felbújtatott lakosság.

Az 56-os forradalom szele ide is eljutott. Azt mondják, teherkocsin jártak fel és le a fő úton házfelgyújtással fenyegették a magyar lakosságot. Az 1989-es rendszer bukásakor a rendőr Vass Ince plébános segítségét kéri, jöjjön fel Bálványos-szádához, mert Rakottyásból érkezik egy csoport rossz szándékkal. A plébános lecsendesítette és megkérte, maradjanak békében.

 

    ÁLDOMÁSPATAKA:

,,Urunk Színeváltozása” kápolna

HARANGLÁB ÉS KÁPOLNA

Az Áldomás pataka a Papoj (Popoi - 1277 m) magas csúcsáról ered és szűk völgyben közelíti meg jobb oldalon a Tatrost. A völgyben több helyen kalciteres fekete homokkő látható, meszes források és mésztufa-lerakódások kíséretében. A völgy közepe táján, a patak jobb partján kénes vizű forrás van. A völgyfőben a gerinc platószerűen kiszélesedik, és ezt Áldomásmezőnek nevezik. Ennek keleti sarkánál van a Kőorr nevű szikla, ahol az egykori határ haladt. Áldomás patakát mint Gyimesbükk részét 1898-ban veszik nyilvántartásba.

A lakossága ma, Áldomáson és Áldomásaljában, 119 család, 365 személy. Egresalja, ami a nagytemplom környékét foglalja magába 55 család, 170személy +fő út 35 család 104 személy.

A harangláb az Áldomás alja mellett lévő hegyre van építve.  A kápolna helyén az első harangláb 1866-ban volt felállítva. A harangot tartó szerkezetre 1884-es év van írva. A kis tornyában van egy kis harang. Urunk színeváltozása tiszteletére van megáldva.1907-ben az Áldomás pataki hívek haranglábat építettek, és egy 25 kg-os harangot vásároltak hozzá Segesvárról.1909-ben az ÁLDOMÁSIAK a haranglábat fából épült kápolnává alakították. A kápolna területe: 23 m2. Az Áldomási kápolna búcsúja augusztus 6-án, Urunk színeváltozása napján van. Itt tartják a tavaszi búzaszentelést is, hogy az Isten távol tartsa tőlük a természeti csapásokat.A bűnbánat szentségének igényét a gyimesbükki nép nem csak a húsvéti időben áhítja, hanem első pénteken és nagy ünnepeken is gyakran járulnak a bűnbánat szentségéhez. 1977-ben Urunk színeváltozásának búcsúján az áldomási kápolnánál a szent áldozáshoz mintegy ezer ember sorakozott fel. 2009-ben, búzaszentelés alkalmára kívülről, belülről felújították a kápolnát.2009. augusztus 6-án a kápolna búcsújának ünnepén Nm. és Ft. Tamás József segédpüspök úr megáldotta a felújított 100. éves kápolnát

 

Barátósi

,,Kármel-hegyi Boldogasszony” kápolna

 

 BARÁTOSTELEP, egyházi szempontból a gyimesbükki római katolikus plébánia filiája. Az anyaegyháztól erdei úton 30 km-re van. Közúton 183 km-re esik. Kicsi kápolnáját a Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletére ajánlották, búcsúünnepét július 16-án tartják. A barátosi 


Easy Free Borders from TagBot Borders




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 35
Tegnapi: 88
Heti: 203
Havi: 1 710
Össz.: 293 497

Látogatottság növelés
Oldal: Templomaink
Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján - © 2008 - 2017 - gyimesiplebania.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: kosteleki plebania - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »