Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján

Welcome to Gyimesbükk Roman Catholic presbytery website


A gyimesi iskoláztatás múltja és jelenje (S. J.)

 

Mint amikor a gazda megáll tavasszal a szántóföld szélén, szántás előtt, s kéri az Istent, hogy adja áldását és segítségét munkájában, úgy állunk mi is szülők, tanítók és gyermekek most szeptember közepén bizakodva, fohászkodva, kérve Isten segítségét, hogy eredményekkel végződhessen az előttünk álló tanév. Boldognak mondhatunk titeket gyermekek, hogy a művelődés szerény, de szeretett Dani Gergely magyar nyelvű iskolájába járva, sötétséget oszlató és világosságot gyújtó ismereteket szerezhettek, mely által a magatok életét szebbé, értékesebbé, s mások számára is hasznossá tudjátok tenni.

                Minden emberi előrehaladásomnak bölcsője az iskola fehérre meszelt falai között ring. Az iskolában elvetett kicsiny mustármagból felnövekvő hatalmas terebélyes fa emeli koronáját magasra az égboltozat felé. Bizony nagy a tudás hatalma és ereje.

                De hogy magunkénak mondhassuk csak egy részét is, azért bizony meg kell dolgozni, sokszor éjt nappallá tenni, s kenyerünket szemünk sós vizével is vegyíteni.

                Mert eljön az idő, hogy számot kell adnunk az eltelt időről. S lesz-e majd karotokban erő, szívetekben elszántság, lelketekben nemes vetélkedés, ha majd egyszer hív benneteket a csángó népi érdekek védelmére?

Nem lángeszű emberekre van szükségünk (ezekből kevés is elég), hanem olyanokra, akikben a józan értelem nemes érzülettel és erős akarattal párosul, kik úgy élnek, ahogy beszélnek, kik a jövőt nem hirdetik, hanem szolgálják. Nem tagadhatjuk, hogy az utak, melyeket járnotok kell, nehezen járhatók és fáradságosak. De amilyen nehezek, éppolyan magasztosak is! Érdemes bizakodónak, istenfélőnek, s magyarnak lenni!

                Csángó népünk benső megerősödése, más népekkel való versenyképessége, és így a ti boldogságotok is iskoláink munkálkodásától, s ezzel együtt népünk általános műveltségfokától függ.

                Az iskolának az a feladata, hogy harmonikus, egész embert neveljen, tehát az összes lelki erőket érvényre juttassa. Az iskola akkor teljesíti feladatát, ha a népi élet alapján áll. Egy nép életében a nyelv maga a népélet, benne van a nép jelleme, kultúrája, egész belső érzésvilága. Egy nép csak az anyanyelvében találja meg magát, s csak azt tudja igazán szeretni. Az anyanyelv maga az ember. Valami szépet, fenségeset csak az anyanyelven lehet teremteni. A gondolkodás mélysége és a kedély bensősége csak az anyanyelven juthat kifejezésre.

                A történelem tanúbizonysága szerint, nagyot a kultúrában csak azok a népek alkothatnak, akiknek a nyelvük szabadon fejlődhetett. Csak az anyanyelv fejlesztheti ki a gyermeki lélek belső erőit. Ez nem soviniszta álláspont, ez megrendíthetetlen természeti, pszichológiai és etikai alapelveken nyugszik. A népiskola nyelve nem lehet más, mint a népnek a nyelve. Itt a kettősségnek semmi helye, ha igazán az ember művelődéséről van  szó, s nem pedig valami politikai cél érvényesítéséről. Csakis anyanyelven lehet tanítani és nevelni olyan lelki tulajdonságokra, melyek elősegítik a létezést. Ilyen például az életrevalóság, aktív becsületesség, népközösségi érzék, találékonyság, örömet jelentő foglalkozás, helyes ön- és világismeret stb.

                 A mai fékvesztett, ideges, mohó világ éppen elég példával igazolja, mennyire szükség van mai gyermeknek arra, hogy alapos nevelést kapjon az önfegyelmezésben, hogy mily sürgős a keresztény szellemben való nevelés biztosítása.

                Ha iskolakezdés következik, majd iskola névadási ünnepség szeptember 24-én, akkor hadd említsünk néhány szót az iskoláink történelmi múltjáról.

Iskoláink a történelem folyamán sok megpróbáltatásnak voltak kitéve.

                A legrégibb adataink P. Reparolis Vicentius ferenceshez fűződnek (1764-1775), akit a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az, aki 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontomáci) lelkészek egyúttal helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították.

                1881. február 2-án helyezték Csík-Gyimesbe az első okleveles kántortanítót, Éltes Andrást, aki 43 évig kántori kötelességet is végzett a tanítás mellett.

                Sok éven át az iskola bérépületekben működött. 1881-ben új községi iskolát építettek az alszegbe, ma Imre Jenő birtokán. De pár évvel azelőtt a Vesztegzárnál is épült egy-két tantermes iskola (nincs adatunk, hogy melyik évben). Említésre méltó, hogy minden tanév végén záróvizsgákkal fejezték be a tanévet (jó eredményekkel). 1860-ban az iskolakötelesek száma 136. Az iskolaszék elnöke mindig a mindenkori plébános volt. Az iskolaszék tagjai be voltak osztva, hogy az iskolát beosztás szerint ellenőrizzék, rend és figyelem megtartása, valamint a rendszeres iskolalátogatás céljából. Minden iskolaszék tagja felelt egy bizonyos számú gyermekért, hogy rendszeresen járjanak iskolába. A hiányzókat büntették. A bírságokból kapott pénzt az iskola javára fordították.

                Az 1911-1912-es tanévben Csík-Gyimesnek külön és Bükknek is külön iskolája volt. Mind a két helyen külön leány és külön fiúiskola volt. Gyimesen 159 fiú és 126 lány, míg Bükkben 119 fiú és 80 lány járt iskolába.

                Az 1928-1929-es tanévben 6 iskola működött. Az iskolák neve „Román Tannyelvű Állami Iskola”. A község összes tanulóinak száma 642 (román és magyar együttvéve). Akik magyarul kellett volna tanuljanak, 342 római katolikus 279, református 10, izraelita (zsidó) 35.

                A lakosság száma: 6516, ebből római katolikus 3195, görög katolikus 3103, ortodox 33, református 54, izraelita 131.

                Tehát látható, hogy a tanítás a politikai helyzettől függően, hol magyar, hol román nyelven történt. A régi gyimesi lelkészek egyszersmind elemi népiskolai tanítók is voltak itt a Kontumácon a templommal átelleni épületben, mely most rom

·          1858-1859-es tanév: a Felcsíki Csik Gyimesi iskola alsó és felső osztályaiban található gyermekekről a szemeszterek végén készített „clasificatio” alapján megállapítható, hogy az alsó és felső tagozaton összesen 28 tanuló járt, amelyből 11 fiú az alsó, 4 pedig a felső tagozaton, valamint 9 lány az alsó, és 4 a felső tagozaton járt. A tanulók szüleinek foglalkozása: csizmadia, kereskedő, földműves, nyugalmazott kontár, vesztegzár szolga, olah. Előforduló nevek: Trizsi, Rébi, Máriska, Rozsi, Joseff. Az iskola elnevezése Népiskola, a classificatio-t Fodor Antal m.t.k. Csik Gyimesi vesztegzári káplán és tanító készítette.

·          1860-ban a Csik Gyimesi róm. kath. Népiskolába beiratkozott az alsó tagozatra 16 tanuló, egy kimaradt betegség miatt. A felső tagozatra 13 tanuló iratkozott. Valójában az iskolakötelesek száma 58 az alsó tagozaton és 26 a felső tagozaton. Az iskola bérépületekben működik, 1860-ban a Separato épületek közül a 3-as számú épület adatik iskolának. 1860-ban az iskolakötelesek száma 136. 1862/36 számmal, augusztus 14-én tudomásra adatik a Kir. Csik Gyimesi Határszéli parancsnoksági hivatal útján, hogy a volt iskola helyett a parohia épületek körül a 3-ik szám alatti épület adatik iskolának használás végett.

·          1866. május 1-1868. május 1 között 63 gyerek beoltása

·          1870. március 17-én Antalffy Károly tanfelügyelő meglátogatja az iskolát

·          1870. május 31- az elemi iskolások nagyon jó eredményekkel vizsgáznak a az iskolaszék tagjai előtt

·          1871. május 26-án az iskolások próbatétele Sárosi Ferenc és Békési Alajos iskolatanácsosok jelenlétében

·          1872. április 7-én 35 gyerek elsőáldozó

·          1872. május 17-én 22 diák próbatétele az iskola tanácsosok előtt

·          1872. okt. 11 : Az iskolaszék 6 tagja felvállalja a tanköteles gyerekek iskolába járásának felügyeletét. Felelősök: Gergely Fülöp – 14 gyerekért / 7 ifjúért

Filtermaister Márton – 12 gyerek / 8 ifjú

Ifj. Deaky Péter – 10 gyerek / 3 ifjú

Békési Alajos – 10 gyerek / 4 ifjú

Fejér Antal – 10 gyerek / 4 ifjú

Sárosi Ferenc – 9 gyerekért / 5 ifjúért felelt

Összesen : 51 diák járt a gyimesi iskolába

·          1872. okt. 21: a gyimesi ismétlő iskolát látogató ifjakat is felügyelet alá veszik, összesen 31-et, a fenti felsorolás szerint

·          Bükkben az iskolaköteles gyerekek rendszeres iskolalátogatásáról a következők feleltek:

Bilibók Péter – 16 tanulóért

Nagy Galaczi György - 14 tanuló / 7 ismétlő

Bilibók János - 12  tanuló / 7 ismétlő

Ifj. Antal Péter - 9 tanuló / 4 ismétlő

Galaczi Nagy György – 9 tanuló / 5 ismétlő

Kozsokár János - 3 tanuló

Kozsokár Jánosné - 2 ismétlő

Bilibók István - 7 ismétlő

               Összesen 63 tanköteles diák és 32 ismétlő ifjú.

·          1873. ápr. 20: elsőáldozás 34 gyerekkel

·          1873. május 13: vizsga a iskolatanács és a lelkész jelenlétében (20 fiú és 14 lány)

·          1873. okt. 18-án a gyimesi iskola 37 tanulóját (23 fiú, 14 lány) meglátogatja a szolgabíró, jegyző és körzeti tanfelügyelő

·          1874. ápr. 12: elsőáldozás 40 gyerekkel

·          1874. május 5-én Mélt. kir. tanácsos Antalffy Károly tanfelügyelő úr valamint Minér kapitány úr iskolalátogatása az előírt tantárgyak oktatásának ellenőrzése végett

·          1874. május 13: a diákok próbatétele (18 fiú és 9 lány) a községi elöljárók valamint a bükki iskola tanítója, Csobotár Péter jelenlétében

·          Pásztor György 1864-1880 között gyimesi lelkész. Az első négy évben iskolai tanító is. A tanítást tőle Éltes András vette át.

·          1874. okt. 28: Zakariás Antal iskolatanácsos iskolalátogatásakor összesen 43 diák létezett, amelyből 28 fiú és 15 lány

·          1875. május 11: Antalffy Károly királyi tanácsos tanfelügyelő részt vett a 38 diák vizsgáján (Megj: feltételezhetően a csügesi iskoláról van szó)

·          1875. okt. 16: az iskolatanácsos látogatása során az iskolában 45 gyermek volt jelen

·          1876. május 23-án a próbatétel Tek. Zakariás Antal iskolatanácsos, a szolgabíró és néhány szülő jelenlétében történt.

·          1876-ban iskolahiány van, ezért néhány római katolikus tanuló a görög katolikus iskolába jár. A főpásztor ezért fölveti a fontos kérdést, hogy Gyimesen föltétlenül szükséges lenne egy r.k. iskola, különben a magyar ajkú gyerekek a görög katolikus iskolába járván lassanként eloláhosodnak.

·          1877. március 2-án 50 gyerek vizsgázik kielégítő eredménnyel

·          1878. febr. 4: “Ma a bükki iskolát meglátogattam, az eredmény 2 nyelven felmutatva gyenge volt.” Pásztor György lelkész

·          1878. május 14: Bodó Alajos csíksomlyói lelkész és Farao Simon szépvízi örmény lelkész 53 gyermeket vizsgáztattak (32 fiú, 21 lány), megelégedettségüket fejezve ki az eredményeket illetően

·          1878. május 24-én Zakariás Antal szolgabíró újra felméri a diákokat, akik sorában 4 hiányzó volt

·          1878. szeptember 11-én Éltes Elek tanfelügyelő az építendő iskola ügyében tanácskozik a gyimesi iskolaszék tagjaival (Deák János már egy évvel korábban saját házában helyet adott egy tanteremnek és egy irodahelyiségnek)

·          1879. márc. 27-én tett látogatása során a lelkész az iskolában 9 római katolikus fiút és 5 lányt, valamint 15 görög katolikus fiút és 16 lányt talált. A tanító állítása szerint sokan betegség miatt hiányoztak.

·          1879. május 15-én vizsgák: Gyimesben: 39 lány, 35 fiú, összesen 74 (teljes jelenléttel). Bükkben: 11 római katolikus fiú és 3 lány, összesen 14-en. Ugyanott 9 görög katolikus fiú és 10 lány, összesen 19. A tankötelesek száma 74, ebből csupán 33 vizsgázott.

·          1879. május 16-án vizsga Gyimeslakán: 34 fiú, 26 lány, összesen 60. Tankötelesek száma: 149 (77 fiú, 72 lány)

·          Pásztor György plébános többször meglátogatja az iskolákat: 1879. nov. 5,16, 20, 1880. febr. 21.

·          1880. május 13-án Éltes Elek tanfelügyelő tart ellenőrzést Bükkben, majd Gyimesben teljes megelégedéssel.

·          1880: 570-es számú tanfelügyelői rendelettel a vesztegintézetből kizárt r.k. iskola helyébe államilag segélyezett községi iskola állíttatott, amely 1881. febr. 3-án nyílt meg. Tanító: Éltes András. A vesztegintézeti iskola is megmaradt a “contomacia” tiszti és szolgaszemélyzet gyerekei részére, ahol az 1880-as tanévben Flóry József vesztegintézeti r.k. lelkész tanított, akit 1880. szept. 1-én nevezett ki a püspökség Gyimesre lelkésztanítóvá.

1881. január 27-én Éltes Elek kir. tanfelügyelő vezetésével Csík Gyimesen az iskolaszék gyűlést tartott, ahol Éltes Andrást (Csíkszépvízről) kinevezték ideiglenes községi tanítónak. A tanítónak a kibérelt iskola szomszédságában Gergely Imre lakásán biztosítottak lakást. Éltes András egyedül 127 iskolaköteles gyermeket tanít. Így a vesztegintézetnél 5 diák és a községben 127 diák tanult. A tanítás az új lakásban 1881. február 3-án indult be nagy hiányosságokkal. Az iskolaszék elnöke az akkori plébános Flóri József, aki egyben a Vesztegintézet tanítója is. 1881. február 2-án helyezték Csík-Gyimesbe az első okleveles kántortanítót, Éltes Andrást, aki 43 évig kántori kötelességet is végzett a tanítás mellett.

·          De pár évvel azelőtt a  vesztegzárnál is épült egy két tantermes iskola (nincs adatunk, hogy melyik évben). Említésre méltó, hogy minden tanév végén záróvizsgákkal fejezték be a tanévet ( jó eredményekkel).

Március 1-én községi elöljáróság intézkedést tett az iskolai felszerelés megvásárlása érdekében. Az iskolai költségeket valamint a tanítói fizetést a szülőkre kirótt adóból fizették.

·          1883-ban Flóri József plébánost, aki egyben az iskolaszék elnöke is, a Csíkszeredából Éltes Elek kir. tanfelügyelő értesíti, hogy az iskola haszonbérletét még egy évvel hosszabbítsák meg, mivel az elmúlt három év alatt nem épült új iskola. Ebben a tanévben a vesztegintézeti iskolának csak három tanulója volt.

·          1884: Az 1883-as tanév május 29-én zárvizsgálattal végződött. Az ismétlőiskola 1882. november 4-én nyílt meg, és 1883. április 1-én meg is szűnt a szülök és az elöljáróság közömbössége miatt. Mindkét iskolázási forma huzamosabb ideig járvány miatt szünetel, tavasszal pedig az árvíz miatt. A községnek nincs könyvtára. Szaklapok, néptanítók lapján kívül semmi más olvasnivaló nincs. Az iskolának csupán tankönyvei vannak, de más felszerelésekre is szükség van. Ebben az évben a tanköteles gyerekek száma 136, amelyből 90 mindennapos és 46 ismétlő. Mindannyian magyar anyanyelvűek. Nagyrészük római katolikus vallású, ezen kívül 1 református, 3 örmény és 3 görögkeleti vallású.

·          1887. júniusában megszűnik a lelkész tevékenysége Gyimesen többszöri rágalmazás miatt, 27-én a lelkésztanítói hivatalt, az iskolához tartozó tárgyakat leltárba véve, Boér János lelkész vette át.

·          A csíkszeredai tanfelügyelőség 456/1887 sz. határozata értelmében a gondozásra bízott iskola jövő tanévi költségvetését a bevételi oldalon a miniszter utasítására megszabott tandíjból kell előállítani. A tehetősebb szülők gyerekeik után a felvételi díjat minden fizetőképes szülő kezdő gyermeke után írja elő, amit be kell fizetni.

·          1888-ban a tanfelügyelő utasítására az építendő iskola számára egy belső telket vásároltak Deáki Péter úrtól 300 frt értékben. Az iskolásoknak új könyveket vásároltak az iskolaszék kasszájából vett pénzzel.

Az iskolaszékbe új tagokat választanak, mint Boér János (elnök), Éltes András és Sárosi Károly.

A már néhány éve haszonbérbe kivett épületet meg kellett javítani, hogy használható legyen még az új iskola felépüléséig. Az új iskola terveinek elkészítésére, helyszíni felvételt és tervezést műszaki hivatalos mérnökkel készíttetnek el. Ezekért az iskolaszék minden tagja felelős.

·          1891-ben az iskolatelket kifizették a kerítésnek való deszkával együtt. A telek körüli kerítést a hívek csinálták meg.

·          1918/1919 és  tanévben megszünt a felekezeti iskola,a lakosség szegénysége miatt.Román állami iskola lett.

·          1919. Az iskola jellegge: felekezeti római katolikus. Az iskola fenntartása önmegadóztatás. Az iskola helyisége: 6 tanterem valamennyi bérhelyiségben van elhelyezve.

·          1922: A 384-es számú rendelet értelmében a tanfelügyelőség tudomására adja a vallástanítóknak, hogy a vallás tanításáért semmi hitoktatási díj nem jár. György Lajos plébános az egyik gyűlésen tartott beszámoló alkalmával elmondja, hogy az egyháznak se iskolája, se temploma, minden az államé, mindenből kiforgatták.

·          1923: Kimutatás a hittan órákra járó római katolikus gyerekekről:

Gyimesen:              I. osztály, 20 lány és 17 fiú – heti 2 óra

                               II. osztály, 18 lány és 18 fiú – heti 2 óra

                               III. osztály, 8 lány és 18 fiú – heti 3 óra

                               IV. osztály, 7 lány és 10 fiú – heti 3 óra

                               V. osztály, 5 lány és 14 fiú – heti 3 óra

                               Ismétlő: 52 lány és 56 fiú – heti 2 óra

Bükkben: I-IV osztály, 55 lány és 29 fiú – heti 2 óra

·          1923. szept. 28: Éltes András tanítóról

1881. febr. 2-án jött a gyimesi községi, majd később az állami iskolához. Kántorkodott is 1923. február 6-ig. Szeptember 23-án halt meg. 43 évi működésének emlékére a templomban a hívek egy keresztkutat készíttettek cserefából, amely kisoltár alakú és a Jézust keresztelő Keresztelő Szent János képe látható rajta, amelyet R. Sánta Irén és Mariska varrtak az elhunyt emlékére.

               Éltes András halála után Bartos Gyula okleveles kántor, állami tanítót választották kántornak, de hamar felmentették, mivel nem volt hajlandó magyar énekekre tanítani a híveket, román tannyelvű állami tanító lévén. Bartos távozása után Sáska Kálmán okl. kántor, majd Antal János gyimesi lakos kántorkodik, aki elismert eredménnyel végezte minden kántori munkáját

 Kimutatás a hittanra járó gyermekekről:I osztály 20 lány 17 fiú .II.osztály 18 lány és 18 fiú,III.osztály 8 lány 18 fiú,IV. osztály 7 lány 10 fiú,V. osztály 5 lány ,14 fiú

Ismétlő 52 lány ,56 fiú.

Bükkben I-IV. osztály 55 lány 29 fiú.

 

·          1924: A község összes lakosainak száma 6346, ebből 3205 római katolikus. A mindennapos tankötelesek száma, román, magyar egyaránt, 838, az ismétlőké pedig 269. Összesen: 1107 tanuló. Állami elemi népiskoláról van szó. 3 magyar tanerő 425 tanulóval és 8 román tanerő 413 tanulóval. A 425 római katolikus tankötelesek közül 290 járt iskolába, 135 nem. A román nyelvűek közül 363 jár iskolába, 50 tanuló nem jár.

Mivel sok iskolaköteles kimaradt az iskolából, beiktattak egy olyan törvényt, amely megbírságolta a szülőket, akik gyerekei nem jártak iskolába. 15 nap hiányzásért a szülő napi keresetének ¼ részét minden hiányzó napért, újabb 15 nap esetén a szülő napi jövedelmének ¾-ét, és újabb 15 napra 4/4-ét napi jövedelmének a községi adószedőhöz kellett befizetnie.

·          1924-1925-ben beszüntették a magyar nyelvű tanítást minden gyimesbükki iskolánál, a vallástant kivéve.

·          1925: A gyimesi községben továbbra is uralkodott a szegénység, a nélkülözés. Az akkori plébánosnak gondja volt arra, hogy a szegény és árva gyerekeket neveltesse, iskolába küldje, hogy magyarul tanuljanak, hogy majd a gyimesieknek is legyenek iskolázott vezetői, szószólói és védelmezői. Ezeket a gyerekeket Erdélybe különböző iskolákba küldte. Nagyszámú fiú a ferencesek jelöltjei közé ment.

Óvoda csak egy volt Tarhavason,román tannyelven az Unio gyár gyerekei számára.

·          1926. május 31- június 1: A magyar tannyelvű állami iskolát addig reformálták, míg az 1925-26-os tanévben Gyimesben is teljesen román tannyelvűvé változott. Sőt, Bartos Gyula és Filip Anasztazia tanerők a hitoktatást is akadályozták.

 

A TRIANONI szerződés aláírása után egy fél évre megjelent a 31774-es számú rendelet, amely szerint a román származású tankötelesek csak román nyelvű iskolákat látogathatnak. A törvény megengedi ugyan az elemi iskolák alsó négy osztályában anyanyelven taníthassanak, de az V-VII osztályokban már csak román nyelven taníthatnak. Így az anyanyelv oktatása az egyházi iskolák falai közé szorított. Ebben az időben a törvény 159-es paragrafusa létrehozta a kultúrzónákat. A román tanítók a kisebbségeklakta területére jöttek tanítani a román kultúra terjesztésére. Az alapfizetésük 50 %–át kapják pótlék gyanánt...és más előnyöket.

Az 1925-ben megjelent Angelescu-féle törvény, amely a felekezeti iskolák létét lehetetlenítette el. A román nyelvet, történelmet, földrajzot és alkotmányt csak románul szabad tanítani. Hetenként három napon egymás között az iskolában csak románul szabad beszélni. Az érettségizők nem a saját tanáraik előtt érettségiznek, és csak román nyelven, sokszor idegen helyen. Volt olyan iskola, ahol a gyermek, mivel nem értett semmit, nem akart menni. Ezeket súlyosan büntették - főleg szórvány vidéken.

·          1926: Ebben az évben a hadi árvákat gondozó egyesület igazgatósága Nagyszebenben kérte az akkori lelkészt, György Lajost, hogy a rászorulókat küldje az intézetükbe, vallás vagy nemzetiségre való tekintet nélkül.

Majláth püspök úr felszólította azon lelkészeket, akiknek közösségében a magyarok román állami iskolába kell járjanak, s ezen iskoláknál görögkeleti vallású, magyarul nem tudó tanítók vannak, a képviselők és az egyháztanácsosok a község nevében memorandumszerű kérésben panaszolják fel sérelmüket. Írják le a tanügyi lehetetlenséget, és kérjék a minisztert ezen állapot megszüntetésére. A püspök tudatja, hogy az ügyet részben előkészítette, és szükséges, hogy a kérések minél előbb elkészüljenek, majd küldöttség által jussanak el Bukarestbe.

Kimutatás a gyimesi állami elemi iskola tanulóiról:

 

Helység

Osztály

Fiú

Lány

Összesen

Gyimes

I

18

11

28

II

10

12

22

III

16

10

26

IV

11

13

24

V

9

5

14

Összesen

 

63

51

114

Bükk

I-V

27

29

56

 

·           

·          Jegyzőkönyv - Felvétetett 1926. december 26-án

Az egyháztanács kimondja, hogy Gyimesbükkön az állandóan itt tartózkodó gyári munkásokból 60% magyar anyanyelvű. Legnagyobb bizonyítéka ennek az, hogy a községi képviselő testületbe nem a román görög katolikus esperes, hanem a magyar római katolikus plébános neveztetett ki hivatalból. Ennek dacára a magyar tannyelvű oktatást a helyi állami iskolában lassanként teljesen megszüntették, és az egy vallástanon kívül nem tanítanak semmit magyarul. A hittant is csak nagyon  megszorítva, csak kevés órában tarthatták.

A teljesen római- és görög katolikus közösségben 6 görög keleti, magyarul egyáltalán nem tudó regáti tanító van. Ezek csak ütik-verik a gyerekeket, s legnagyobbrészt csak táncolni, énekelni tanítják őket. A gyerekek a románt nem értik, magyarul meg a regátiak nem tudnak semmit. „Dicsértessék a Jézus Krisztus” katolikus köszöntést se románul, annál kevésbé magyarul, nem engedik, csak „Bună ziua” és „Sărut mâna”. Se a gyerekeknek, se a szülőknek ilyen tanárok elébe járulni semmi kedvük nincs, de ha kimaradnak az iskolából óriási bűntetésekkel sújtják. Lezüllött teljesen a népoktatás. A román görög keleti tanítókon még túl tesz Bartos Gyula gyimesi állami tanító, ki botrányos viselkedésével a római katolikus egyház békéjét 1925-1926 években teljesen felzavarta. Dr. Vasu Alexandru főispán úrtól kérte Bartos Gyula elhelyeztetését de még semmi válasz nem jött. Az egyháztanács kéri a Vallás és Közoktatási Minisztériumot arra, hogy a 60%-os magyar anyanyelvű gyermekeknek adja vissza a 60%-os magyar tannyelvű állami elemi népiskolai oktatást, amint megvolt itt és megvan még más községben is. A 6 regáti görög keletű vallású és erkölcsű tanítót, és a velük egy húron pendülő Bartos Gyulát helyeztesse el, s adjon nekünk megértő, s gyermekeinkkel bánni tudó katolikus vallású és erkölcsű tanítókat. Akkor majd szívesen fognak az emberek áldozni az iskolákra, szívesebben fogják gyermekeiket iskolába járatni, de ha az eddigi rendszer tovább tart, a népoktatás teljesen lezüllik, a  község és Nagyrománia kimondhatatlan kárára.

 

·          1927-ben 25 tanuló tanult Erdély különböző iskoláiban.A barátoknál 7 fiú, a ,,Vince,, apácáknál 7 lány s a többi máshol Az állami elemi iskoláról csak annyit tudunk, hogy nagyon kevesen jártak iskolába. A vallásórákat leszámítva, az oktatás román nyelven történt.

Ebben az évben 608 római katolikus családot számoltak 2.515 lélekszámmal.

·          A csíkszeredai levéltár adatai szerint 1928 decemberében Csik-Gyimesen 6 iskola működik az alább felsorolt tanerőkkel:

1.        Gyimesbükk 1 – Ciurdea Constantin, Ciurdea Ghinita, Oltean Mihai, Matrescu Beatrice

2.        Gyimesbükk 2 – Teodor Angheluta, Valeria Gergely

Óvoda: Cojocaru Elena

3.        Bálványos – Georgescu Marin, Botezatu Ioan, Georgescu Amelia

4.        Rakottyás – Sasu Valeriu

5.        Gyár-Unio – Albert Vicentiu, Domnisor Sebastiana

6.        Gyimes-Vám – Bartos Gyula, Nagy Ema, Nagy Galaczi János, Gergely Aladár

Az erdélyi Római katolikus status igazgatótanácsa magyar óvoda beindítását kezdeményezte, azonban nem volt megvalósítható, mivel az iskolai tanítás román nyelven történt.Igy nem engedélyezték a magyar nyelvű óvodát.Az iskola nagy része bérépületekben működött, ami nagyon sok pénzbe került.

Iskolai statisztika az 1923-1929-es törzskönyvből az 1929-es évből a község összes tanulóiról osztály és vallás szerint:

 

 

Vallás

I. oszt

II.oszt

III.oszt

IV.oszt

V.oszt.

VI.oszt

VII.oszt

Összesen

Róm.  kat.

103

62

53

41

20

14

4

297

Református

5

1

-

1

1

2

-

10

Izraelita

8

8

6

9

1

2

1

35

Gör. kat.

102

62

47

22

25

12

16

285

Ortodox

6

3

3

-

2

1

-

15

 

A magyar gyerekek száma összesen 342, románok száma 300, római katolikus lakos 3195, görög katolikus lélekszám 3103, református 54, zsidó 131, ortodox lélekszám 33.

A gyimesi iskola telkét és a helyiséget a szülők, a püspökség, valamint a templompersely pénzéből vették.

A bálványosi valamint a rakottyási iskolát a román imperium szervezte 1919 után.

Az 1919-ben megalakult az ,,Erdélyi magyarság évkönyve,,azzal a céllal,hogy az elmaradott szegény falvakat segítse,könyvhöz juttassa. Az egyházközséget egy szerényebb népkönyvtárhoz juttatta.

György Lajos plébános mindent megtett, hogy a gyerekeket Erdélybe magyar iskolákba küldje. A gyimesi gyerekek mindenütt megállták a helyüket. Az iskoláktól dicsérő oklevelek érkeztek a plébániára. Deákyi Jozefina tartamány főnöknő így ír 1929 március 29-én:,,A kis gyimesi növér jelöltek jól vannak, sokat imádkoznak Főtisztelendőségedért, mert tudják,hogy Isten után sokat köszönhetnek Főtisztelendőségednek,,.Ehhez hasonló levél érkezett a domokosrendből  ....

Az 1928-1929-es tanévben 6 iskola működött. Az iskolák neve „Román Tannyelvű Állami Iskola”. A község összes tanulóinak száma 642 (román és magyar együttvéve). Akik magyarul kellett volna tanuljanak 342 római katolikus 279, református 10, izraelita (zsidó) 35.

                A lakosság száma: 6516, ebből római katolikus 3195, görög katolikus 3103, ortodox 33, református 54, izraelita 131.

 

·          1929: A gyimesbükki állami elemi iskolában, az 1928-1929-es tanévben végzett növendékek kimutatása a hittanórákon: a gyimesi vámiskolánál az I-VII osztályból végzett 81 fiú és 69 lány, összesen 154 tanuló, a Bükk I., Bükk II (Bálványos) és Tarhavason az I-IV osztályokban 73 fiú és 74 lány, összesen 147 tanuló.

·           

·          1930-ban az iskola neve Román Tannyelvű Állami Elemi Iskola, ahol továbbra is román nyelven folyt a tanítás. A gyimesbükki róm. kat magyar elemi iskolaköteles tanulóinak száma, akik román tannyelvű iskolába jártak:

-          Bükkön I-VII osztályos: 70

-          Bálványoson I-VII osztályos: 11

-          Templomszeren I-VII osztályos: 41

-          Tarhavason I-VII osztályos: 24

-          Gyimesen I-VII osztályos: 146

Összesen: 313 tanuló

 

Hitoktatásra járók: Bükkből 70 tanuló (2 csoport), Templomszerről 41 tanuló, Tarhavasról 24 tanuló, Gyimesről 146 tanuló heti 1 órára.

                Ebben az évben már észrevehető volt a kulturális megmozdulás: színdarabokat tanultak, melyeket a gyimesi Fehér Antal-féle teremben adtak elő, pl. Vértanú család 3 felvonásos dráma, vagy Az élő szobor 2 felvonásos vígjáték. A bejövetelt a szegények és az árva gyermekek megsegítésére fordították.

·          1931-ben a szegénység miatt nagyon sok tanköteles nem járt iskolába, így az írástudatlanok száma egyre szaporodott.

A 30-as években a legnagyobb fájdalom annak a megállapítása volt, hogy a magyar csángógyermekek nem tudnak magyarul olvasni, sőt már-már a magyar beszédet is elfelejtették. Ekkor dicséretes a kolozsvári Minerva irodalmi műintézet azon igyekezete, hogy minél több magyar jutalomkönyvet juttatott magyar gyerekek kezébe. A könyveket olyan helyekre küldték, ahol a magyar gyerekek románul tanultak. Az ilyen adományokat csak a jóérzésű, nemesen gondolkodó, fajszerető magyar vezetők tették, akik át tudták érezni a cél nemességét és fontosságát.

A román kormány az összes iskolát átvette, így továbbra is a vallástant kivéve, románul folyt az oktatás. A községi iskolákban 15 tanerő dolgozott: 5 római katolikus, 3 görög katolikus, 7 görög keleti.A tanerő lehetet bármilyen nemzetiségű vagy vallású,mindenkinek a sovinista beállítottságú és egyoldalú román kulturát kellett hírdetnie.

·          1932-ben hitoktatók Albert Vince és Antal János kántor. Bálványoson nincs hitoktatás a körülmények miatt, az akkori igazgató nem engedte be a hitoktatót az iskolába. Az óvodások száma a gyimesi és a bükki óvodában összesen 61.

Az 1932-ben végzett hittanos növendékek száma:

-          Gyimesi vámiskola: I-IV osztályos 122 tanuló (4 csoport)

-          Bükk I: I-IV osztályban 80 tanuló (2 csoport)

-          Bükk II: I-IV osztályos 81 tanuló (2 csoport)

Hetente 2 órát tartottak a hitoktatók. Nagyon sok volt a beiskolázatlan gyerek, aki hittanra sem járt. A községből csak 5 tanuló ment középiskolába, ami az előző évekhez viszonyítva nagyon kevés.

 

 

287 – 1933. nov. 15. pp. Őnm. Kérem, hogy Antal János kántor, akit a vall. és közokt. Min. 151.-383 – 1930. dec. 1. engedély folytán pp. Őnm. 5158 – 1930. dec. 6. a gyimesbükki rk. elemi isk. Gyermekek hitoktatásával megbízott, a gyimesi állami iskolában is szükség esetén helyettesíthessen.

Bartos Gyula magát hajdan magyarnak vallott tanító nem engedte be iskolájába Antal János kántort, a regáti ortodox román tanítók szó nélkül engedték.

 

·          1933: Igazgató-tanító Albert Vince. Idézet egy iskolai beszámolóból: „Gyimesben sok iskola van. Gőzerővel dühöng a román tannyelvű kiművelés.”

Kimutatás a tanerők és a tantermek számáról:

Gyimesi vámiskola: 4 tanerő, 4 tanterem

Bükk I: 4 tanerő, 2 tanterem

Bükk II: 4 tanerő, 4 tanterem

Bálványos: 3 tanerő, 2 tanerő

Rakottyás: 1 tanerő, 1 tanterem

·          A 6333/1933-es számú leiratban szó van az állam által elvett hivatalos iskolaépületek visszaigényléséről, mivel azok jogtalanul vétettek el. Ezeket az épületeket a magyar uralom alatt adták át bizonyos feltételek mellett az államnak. Feltételek: ha az iskola tannyelve nem magyar, visszaszáll az egyház szolgálatába; katolikus tanerőt kötelesek alkalmazni. Mivel a román állam nem tartotta be ezen kötelességeket, visszakövetelhetők az egyház részére.

·          1934-es Gyimesvölgyi felkelés egyik alapvető követelése a magyar nyelvű oktatás biztosítása volt, vagy amint Józsa Béla írta:

 

Sírásra görbül gyermekünk szája,

Fagy a sár, a láb cipőtlen.

Nincs irkám, plajbász, könyvem sincsen:

Apám, ne küldj iskolába!

Riadt szemeimben számonkérés, vád:

Cipőt, ruhát és magyar iskolát!

 

Időnként tanfelügyelők jelentek meg az iskolában, elővették az anyakönyveket és kiválasztották azokat, akiknek a nevét olyannak láttak, és átkísérték a román tannyelvű iskolába

·          1934-ben az óvodakötelesek száma 215. beiratkozott 15 és jár 9 a gyimesi vámiskolánál a tankötelesek száma 116, ebből 65 jár. Bükk I - tanköteles 77 és 42 jár. Bükk II (Tarhavas) – tanköteles 79, jár 37. Hittanórákra csak az iskolába járók mennek.

·          1935. szept. 17: a gyimesbükki elemi népiskolához székelykeresztúri Kiss Erzsébet okleveles tanítónőt nevezték ki hitoktatónak a rendes hitoktatás érdekében.

·          1935: az iskolába járók száma egyre apad a magyar gyerekek sorában. A három iskola tanköteleseinek száma 312, de csak 190 gyerek jár iskolába. Továbbra sincs magyar tagozat a községben. Ebben az évben nevezik ki a gyimesi születésű kántortanítót, Gergely Aladárt.

·          1936: A gyimesvámi I-VII osztályos iskola 4 tanerős 158 római katolikus gyerekkel. A heti 2 hittanórát Kiss Erzsébet hitoktatónő tartja. Iskoligazgató Bujor.

A tarhavasi I-VII osztályos iskola 4 tanerős 85 római katolikus gyerekkel, heti 2 hittanóra. Igazgató Gheorghescu tanító.

A bükki iskola 3 tanerős 83 római katolikus diákkal, heti 2 hittanórával, amelyeket Antal János kántor tartott. Iskolaigazgató Ciurdea.

A bálványosi 3 tanerős iskola 22 római katolikus diákkal, heti 2 hittanórával, amelyeket nem tarthattak meg, mivel a hitoktatót nem engedték be kezdetben, majd Oana igazgató végül beleegyezett.

Kimutatás az 1935-1936-os tanévben beiratkozott iskolaköteles gyerekekről:

               






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 23
Tegnapi: 63
Heti: 159
Havi: 1 318
Össz.: 281 424

Látogatottság növelés
Oldal: Gyimesbükk iskolái
Isten hozta a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia honlapján - © 2008 - 2017 - gyimesiplebania.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: kosteleki plebania - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »