Kosteleki plébánia rövid története    

Kostelek nagy kincse, hogy magáénak mondhatja egy közelmúltban boldoggá avatottnak, Páter Rupert Mayernek lábereklyéjét.   

A Csíki- havasokban rejtőző kis falu a Gyulafehérvári Főegyházmegye legkeletibb egyházközsége. Nevét a hímbárányról kapta.

Első lakói valószínű, hogy a Csíki falvakból és Moldvából jöttek. Gyakran a büntető törvény szigora elől rejtőzködtek (ruházat, nyelv). A csíkdelnei közbirtokosság erdő és legelő területére telepedtek. A későbbiekben is kapcsolatban maradtak. Nem jutottak a moldvai csángó magyarok sorsára, mert a Történelmi Magyarország 1000 éves határának egyik őrhelye volt.

A Keleti-Kárpátok kapuja és évszázadok, sőt évezredeken át a hadak útja volt. Ezen a vidéken vívta Szent László győzelmes harcait a betörő kunokkal, akiket a besenyők, úzók, tatárok, törökök stb. követtek. Megszenvedték a háborúkat és rendszerváltozásokat. Közigazgatásilag Csíkszépvízhez tartozott. A Nád nevű csíkszépvízi káposztásföldek, Szénásút, Szellő hegye, a Sulca patak feje és medrében vezetett az út Kostelekre. Az első világháborúban épült hadiút emlékét őrzi a „Motorsirülő” nevű útkiszélesedés; de az út az első világháború alatt nem épült ki Kostelekig.

Csíkdelne részére fontos hely volt gazdag havasi legelői és erdői miatt (Szellő, Kicsiborda, Nagyborda, Bálintsarka, Keresztes hegye stb.). Delne közelében nem voltak bükkerdők és azt kínkeservesen télen onnan termelték ki. Az 1000 éves határ közelében két-három héttel korábban tavaszodott, és szűk esztendőkben a kék és fehér berek már élést jelentett az ide „hátrahajtott” rideg csordának.

            A vesztes első világháború határkövet jelentett a falu történetében. Kiéleződtek a nemzeti ellentétek. Bár mind magyarul beszéltek a görög katolikusok - később ortodoxvallásúak – ugyanabban a családban is románnak, a római katolikusok magyaroknak vallották és vallják magukat. Mindez 1948-ban történt, amikor a görög katolikus egyházat megszüntették, és a hívek egy része az ortodoxvallásra tért.

            Az 1940-ben hozott bécsi döntés az utóbbiaknak kedvezett. A betelepülőkkel, a katonasággal, a vám és határőrséggel a római katolikusok száma növekedett. Közigazgatásilag tovább is Csíkszépvízhez tartozott, de a római katolikus hívek lelki gondozására a csíksomlyói ferences barátok jártak ki lóháton, vagy télen sível. Az első P. Sebestyén Benjamin volt. A hívek számának növekedése templom építését tette szükségessé. Páter Köllő Bonifác 1943 augusztusában került ide és fáradozott a közösségépítésén. 1944 után, nagyon sok római katolikusnak a sorsa rosszra fordult. Templomépítésbe kezdtek, amit befejezése előtt 1946-ban felgyújtottak. De sikerült megmenteni és a felszentelése után már nem mertek az Isten házához nyúlni. A csíki községek is főként faanyaggal segítették. Sikerült nehézségek árán felépíteni, amit nagy ünnepélyességgel 1946. augusztusában Dr. Csipak Árpád kanonok, csíkszeredai gimnáziumi hittanár felszentelt. 1947-ben Sebestyén Benjamin atyát találjuk itt Kosteleken, 1948 és 1951 között egymást váltva : P. Köllő Bonifacot, P.Ferencz Pál, Miklós László atya, P.Domokos Ferenc, 1949-júniusában Márton Áron püspök úr jár bérmálni, utána P.Ferencz Pált találjuk itt. Tehát az első években somlyói ferences barátok jártak ki. Miután a ferences barátokat kényszerlakhelyre gyűjtötték Miklós László volt csíkszeredai hittanár és csíkszépvízi plébános, lóháton, szekérrel, szánnal. Magyarcsűgésre pedig vonattal jött Palánkáig, innen szekérrel vitték a miséző helyre, temetésre, keresztelésre, házszentelésre, búcsúra. 1960-tól gyimesfelsőloki Kosza István plébános vette át a plébániát.

Magyarcsűgésen miséző helyet építettek hatósági engedély nélkül Kosza István az akkori Györgyicze András gondnokkal. Kezdetben lejjebb az iskola közelében akarták és erre kérték az engedélyt, de nem engedték. Ezért Györgyicze András gondnok rokona Kurbuly Virág nevére és házengedély névre kiadott jóváhagyással, épült először a házforma, mely az alkalmas pillanatban tornyot kapott. Gondnok volt Karácsony György, a jelenlegi gondnok Tankó András édesapja, akik sokat tettek a kis közösség fennmaradásáért. A szép maroknyi ember összefogásának köszönhető, hogy létezik még ma is egy kis magyar római katolikus közösség. Minden hónap második vasárnapján a kosteleki plébános szentmisét végez. A templom védőszentje Keresztelő Szent János. Jelenlegi családok neve: Tankó, Bodor, Gábor, Kádár, Kurbuly, Karácsony, Györgyicze, Vata. Összesen 40 lélek van.

Gyepecén valamikor iskolai is működött, aminek az épülte még látható. A ma létező római katolikus családnevek: Fekete és a Vrencseán. Összesen 12 lélek, akik Kostelekre járnak vasárnap a szentmisére.

Az első helyben lakó papja 1968-tól van, Páter Benedek Domokos atya - aki a Köllő Bonifác építtette plébániát bővítette. Az előzőhöz: kis konyha, veranda, hálószobához hozzáépített három szobát, fürdőt, verandát.

1973-tól P. Daczó Lukács vezette a plébániát. A népi áhítat mélységeit ismeri fel és népszerűsíti a gyimesieknél is használt és tisztelt ősi, szép Babba Mária elnevezést. A későbbi kutatásai és tanulmányinak kezdetét jelentette ez a vidék.

1968 óta a római katolikus híveknek egyházmegyés papja van Salamon Antal Lujzi-kalagori származású pap személyében.

            A falu lakosságának egy része az iparosítással Csíkszeredába költözött, néhányan a csíki községekben vásároltak házakat. A megmaradt hívek hűségesek hitükhöz. Nagy távolságokról összegyűlnek a szentmisére. A nagy nehézséget az iskolai oktatás jelenti. Bár az I-VIII osztályos iskola tanulói, és a tantestület döntő része is magyarul beszél, a tanítás nyelve román. Nagyon megnehezítette a helyzetet, hogy 1963-ban három falut:Gyimesbükköt, Magyarcsügést, és Kosteleket Bákó megyéhez csatolták. Nyilván az elrománosodás szándékával, amit Ágasról irányítanak, ahová közigazgatásilag csatolták. A távolság kb. 14 km, az út rettenetesen rossz, és az utóbbi árvizek az ágasi hidakat is elmosták. Nagyon nehezen Magyarcsügés felől, az egykori I. világháborús hadiúton közelíthető meg.

            A plébánosnak minden tanév kezdetén meg kellett küzdenie, hogy az iskolában fakultatív magyar órát tarthasson, és a plébánián is kissé szabadabban. Az utóbbi években mintha javult volna valamit a helyzet.

            Külön gondot fog jelenteni a nyugdíjas korú plébános utódjáról gondoskodni. Ehhez külön elhivatottságra, missziós lelkületre lenne szükség.

            Csodálatos, hogy ezt a világtól elárt falut ajándékozta meg a Gondviselés München apostolának, korunk egyik legnagyobb egyéniségének Boldog PáterRupert Mayer jezsuita atya ereklyéjével. Megértéséhez vissza kell mennünk az időben és életét érdemes röviden ismertetni. Kosteleki hívek száma közel 250.

            Római katolikus hívek családneve: Albert, Ambrus, Bezsán/Beján, Bereczki, Berszán, Bilibók, Czerán, Csilip, Imbre/Imre, Fekete, Gábor, Gerczuly/Gercui, Gergely, Györgyice, Karácsony, Koncz/Konc, Nagy, Oláh, Pap, Pora, Szőcs, Tankó, Timár, Várhelyi, Vaszi, Vata, Virág, Vild, Vrencsán/Vrincean/Vrencean/.

Elérhetőség

         Levélcím: 607.007-Coşnea, Nr. 73., jud. Bacău.

         Telefon: 0234/385.128.

         Plébános: Nt. Salamon Antal c. esperes

                              KÉPEK